A SINKA ISTVÁN VÁROSI KÖNYVTÁR TÖRTÉNETE

Berettyóújfaluban a XIX. század második felében jelentek meg elõször olyan törekvések, melyek könyvtár alapítására, szervezésére irányultak. Az 1850-es években a Polgári Kör keretein belül mûködõ könyvtár jelentõs, de elhanyagolt állománnyal rendelkezett, bár könyvtárosa – Tóth Sándor – mindent megtett a legjobb elhelyezésért. Ezt csak 1875-ben érték el, amikor az új községháza épületébe költöztek, ekkor adtak ki nyomtatott katalógust is az állományról.
1868-ban Vas Jenõ gyógyszerész magánkönyvtára is folytatott rendszeres kölcsönzést. Az 1893-ban alapított kaszinó is rendszeresen gyarapította könyvtárát, így tíz év múlva már 1437 kötettel rendelkezett. Heti két alkalommal kölcsönzött, volt olvasóterme s a vezetõ – Leiner Gyula – katalógust is jelentetett meg.
1900-ban megnyílt egy gazdasági népkönyvtár, amelyet nem megfelelõen gyarapítottak, így az 1910-es évek elején csak 149 kötete volt.
Lényegesen jelentõsebb az 1908-tól mûködõ népkönyvtár. Ez a gazdasági népiskolában volt elhelyezve, vezetõje az iskola egyik tanára (késõbb igazgatója), Brózik Dezsõ, aki sokat tett a település kulturális fejlesztéséért. 1911-ben 355 kötetbõl állt a könyvtár állománya, melyrõl szakkatalógus is készült.
A gazdasági népiskolán kívül más iskolákban is létrehoztak könyvtárat, és 1918-ban a kaszinó átadja állományát a leány polgári iskolának, mely ezáltal jelentõsen gyarapodott.
A Berettyóújfalui Városi Könyvtár elsõ jogelõdjének azt a népkönyvtárat tekinthetjük, melyet 1950. augusztus 20-án a Járási Kultúrházzal együtt avattak fel. 1951. áprilisától Körzeti Könyvtár néven mûködött.
2700 kötettel rendelkezett, állománya fõleg politikai irodalomból állt, katalógusa még nem volt. Az intézmény, a helyi népkönyvtári feladatokon kívül a bihari községi népkönyvtárak hálózati központja is volt és a külterületeken, üzemekben létrehozott letéti könyvtárak folyamatos ellátását is biztosította.
Az 1952-ben kialakult közkönyvtári hálózaton (Nemzeti Könyvtár, Megyei, Járási Községi) belül könyvtáruk járási könyvtár lett, de 1957-ig továbbra is ellátta a körzeti feladatokat. 1979-tõl városi-járási, 1984-tõl városi könyvtár. 1984 nemcsak a járási „cím” megszûnése miatt volt
jelentõs: ekkor költözött át a felnõtt részleg önálló épületbe a mûvelõdési központból, ami mérsékelte ugyan az elhelyezési problémáit, de véglegesen nem oldotta meg.1993-ban a könyvtár önállósága megszûnt. Az új integrált intézmény – mely a Városi Kulturális Intézmény nevet kapta – magába foglalja a városi könyvtárat, a mûvelõdési központot és a mozit. Az intézmény igazgatójának Porkoláb Lajost nevezték ki. Berettyóújfalu Város Önkormányzata 1997. szeptember 23-án határozati javaslat alapján döntött a könyvtár névfelvételérõl. A könyvtár a Városi Kulturális Intézmény Sinka István Könyvtára nevet vette fel. 1998-tól a Nadányi Zoltán Mûvelõdési Központ és Sinka István Városi Könyvtár nevet viseli.